ABC sorrend | Népszerűség szerinti sorrend | Kiemelt hivatkozások
Kategóriák
Weblapok
A község címere - http://natloz.znet.hu/Magyarorszag/zala/zala5.htm
Hahót címere
A Magyar Nagylexikon szócikke-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/29043.html
A szócikkek felismertetett szövege:(A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Hahót: község Zala m.-ben, a Zalai-dombságban, Nagykanizsától 22 km-re É-ÉNy-ra.
Az Archaeologiai Értesítő teljes cikke a kerámianyagról - http://www.akademiai.com/content/g3v65413l2051l88/
Az Archaeologiai Értesítő teljes cikke a Hahót-Buzád-/Sárkánysziget lelőhely késő középkori kerámiaanyagáról.A címben jelzett Zala megyei lelőhely késő középkori castelluma a 15. század második fele és a 16. század vége közti időszakban a megye középbirtokos nemesei közé tartozó Ákosházi Sárkány család lakóhelye volt. A szondázó jellegű ásatás ellenére az objektumból napvilágra került nagymennyiségű kerámiaanyag alapján jellemezhető a család anyagi kultúrájának egy részlete. Külön figyelemre méltóak a bemutatandó zöldmázas reneszánsz kályhacsempe-töredékek, melyek a lelőhely környezetében, a Hahóti-medencében egyedülállóak.
Az Új Magyar Lexikon szócikke-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/30341.html
A szócikkek felismertetett szövege: (A csillag után a kiegészítő kötetből származó szöveg következik) Hahót: ötk., Zala m., nagykanizsai j. L: 2530 (1960). Vmh.: Pötréte. Ásványolaj- és földgázkitermelés. Árpád-kori település.
Fitz József : A magyar könyv története 1711-ig című műve - http://mek.oszk.hu/01600/01601/html/
"Kor szerint második kódexünk a zágrábi érseki könyvtár Hahóti Sacramentariuma. Azért nevezik így, mert a Zala megyei Hahót bencés apátsága részére készült."
Hahót a Katolikus lexikonban - http://lexikon.katolikus.hu/H/Hah%C3%B3t.html
"Zala m.: 1. bencés apátság. 1234: már állott a Hahót nem Szt Margit szűz és vt. tiszteletére szentelt bencés mon-a, amelyet a Hahót nb. Arnold, Buzád fia alapított és épített, de a nemzetség más tagjai is megadományozták."
Hahót a Pallas Nagy Lexikonban - http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/044/pc004441.html#8es&fn=main-j.htm&2.0
"Hahót (Felsõ-), kisközség Zala vármegye pacsai j.-ban."
Hahót a Zala megye műemlékeiben - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/32018.html
Római katolikus templom
Műemlék jellegű
Kossuth tér 1.
Titulus: Antiochai Szent Margit
A 18. században épült a bencés apátság helyén, 1766-ban fejezték be, barokk stílusú. 1914-ben kívül-belül megújították, 1955-ben külsejét tatarozták, 1975-ben tetejét cserélték. Tornya homlokzat előtti, alatta zárt előcsarnok. A torony lapos falazott félgömb sisakkal fedett, párkány nélkül elhelyezett órával.
Hahót a Zsidó lexikonban - http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0345.html
Hahót orthodox hitközségének történeti leírása, alapítótagjai, gazdálkodása.
Hahóti Sacramentarium, kódex - http://epa.oszk.hu/00000/00021/00193/pdf/097-112.pdf
"A kódexet irodalma tartalma alapján - Szent Benedek miseimádságai szerepelnek benne - bencés jellegűnek tekinti. Mivel Antiochiai Szent Margit ünnepe többször is előfordul a kódexben, nem egyszer díszes iniciáléval kiemelve, az irodalom feltételezte, hogy eredetileg egy Szent Margit titulusú bencés apátság számára készült a kézirat. Ezt az apátságot a kutatók egy része nem tartja a hahótival azonosnak, ezért a kézirat olykor a Szent Margit- Sacramentarium néven is szerepel az irodalomban."
Hahót - Magyarország műemlékjegyzékében - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/32100.html
R. k. templom (Antiochiai Szent Margit) 6379 Kossuth tér hrsz.:4/1 barokk 1766 A település központjában, szabadon álló, keletelt, egyhajós, egyenes szentélyzáródású, Ny-i homlokzati tornyos templom, a szentély két oldalához csatlakozó emeletes kápolnával és sekrestye-oratoriummal, melyeket a hajó nyeregtetejére merőleges gerincű kontyolt nyeregtető fog egy tömegbe, ezáltal T alaprajzot alkotva.
Hahót történetéről a Zala megye atlaszában - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/31831.html
Hahót ősi település, melyet a Cseresznyés-dűlőben talált római sírok bizonyítanak. A település Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton található. Nevének említése 1234-ben Haholt, 1356-ban pedig Haholt. Atelepülés lakóinak száma 1338 fő. A település ellátottsága jó, benzinkút, panzió és több vendéglő is található a faluban. Hahóton 44 vállalkozó nyújt szolgáltatásokat. A falu utcái szilárd burkolatúak, nemrég elkészült a szennyvíztisztító, a kábeltévét 250-en kötötték be. Az idegenforgalmi nevezetességek sorába tartozik a fakospusztai lovarda. Hahóton barokk stílusú apátsági templom és Mária-kápolna található.
Híres ember : Hahót-Buzád nb. (I.) Csák - http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=379
"II. (Boldog) Buzád fia. 1234-ben részt vett a hahóti monostor alapításának megerősíttetésében."
Híres ember : Hahót-Buzád nb. (II.) Arnold - http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=376
"Az I. Hahót fia I. Buzádtól származó ún. Arnold ág tagja. Apja I. Arnold alapította Hahóton a család nemzetségi monostorát Antiochiai Szent Katalin tiszteletére."
Híres ember : Hahót; Haholt - http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=375
"A Hahót-Buzád nemzetség őse.....Szálláshelye az a falu volt, amely róla a Hahót nevet kapta."
Ki kicsoda Zala megyében-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/31956.html
Hahót - Ki kicsoda Zala megyében 1996 357old.A részlet a következő könyvből származik/Cím: Ki kicsoda Zala megyében?/
"Hahót ősi település, melyet a Cseresznyés-dűlőben talált római sírok bizonyítanak. A település Nagykanizsa és Zalaegerszeg között félúton található."
Révai nagy lexikona-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/31208.html
Hahót, nagyk. Zala vm. pacsai j.-ban, (1910) 2228 magyar lak., postahivatal, u. t. Golse.
Zala megye földrajzi nevei-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/31696.html
Hahót, Hahóton, Hahótru, Hahótra. — T: 6795, L: 2528.
Zala megye kézikönyve-Hahót - http://www.nagykar.hu/keptar/2733/29223.html
"Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyenlő távolságra helyezkedik el Hahót község 25 km-re. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú - 6 km - települést. Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni."